PRÜGY HONLAPJA AKADÁLYMENTES verziója


Földrajzi jellemzők


Főoldal
Köszöntő
Település története
Földrajzi jellemzők
Önkormányzat
Közös Önkormányzati Hivatal
Közérdekű adatok
Rendeletek
Letölthető nyomtatványok
Statisztikai adatok
Prügyi Móricz Zs. Iskola
Mesevár Óvoda
Egyéb Intézmények
Szolgáltatások
Egyházak
Látnivalók
Vissza az alap oldalhoz


Prügy fekvése

Prügy Borsod-Abaúj-Zemplén megye délkeleti részén Magyarország egyik legkisebb tájegységének a Taktaköznek a középpontjában helyezkedik el, a Tisza folyótól észak-nyugatra.

Megközelíthetőség

Közúton:
A település közúton könnyen megközelíthető a 37-es útról letérve Szerencstől délre haladva alig 10 km-re, míg Tokajtól is mindössze 20 km-re található.
Busz: http://www.menetrendek.hu/cgi-bin/menetrend/html.cgi

Vasút: Közvetlen vasútállomással nem rendelkezik. A vasúton érkezők a szerencsi vasútállomástól busszal közelíthetik meg a települést.
Vonat: http://elvira.mav-start.hu/

Földrajzi jellemzők
A kistáj különlegessége a védett Hódoslapos-tó, az Ökör-tó és a védett homokbányák, ahol a parti fecske és a gyurgyalag fészkel.A Taktaköz a Tiszától a Harangodig terjedő kistáj, északkeleten a Hegyalja lejtőivel, délnyugaton a Sajó alsó szakaszával érintkezik. Ez a terület a folyószabályozás előtt a Tisza ártere volt, kisebb része alacsony ármentes terület, enyhén hullámos síkság. A folyómeder gyakori helyváltoztatásáról az elhagyott medrek és morotvák tanúskodnak. Környékének felszínét az egykori hordalékkúp-, folyómeder-maradványok, morotvatavak teszik változatossá, amelyek nagy része feltöltődik.
A település központi része árvízmentes területre épült, halmazos szerkezetű, szabálytalan, csoportos beépítésű telkekkel, zsákutcákkal. Az újonnan létesített utcák sakktáblás alaprajzúak. A község határát szántóföldek, erdőfoltok alkotják.
Az állandóan és időszakosan elöntött területeken a honfoglalás korától komplex ártéri gazdálkodás alakult ki. Az itt élők elsősorban legeltető állattenyésztéssel, folyami, rekesztő és réti halászattal foglalkoztak. Valamikor az ártéri termékeket - a halat, a nádat, a vesszőből és gyékényből font tárgyakat - nemcsak a megyében, hanem távolabbi piacokon is értékesítették. A táj a folyószabályozástól, a mezőgazdaság átalakulásától, a növénytermelés fokozódásától jelentős mértékben átformálódott, de néhány pontján megőrizte a természetes állapotot. Elkerülte ezt a vidéket az iparosítás is. Ez ma már előnyt jelenthet, hiszen nincsenek környezetszennyező ipari beruházások, ami nagyban segítheti a Taktaköz és Prügy legnagyobb erősségének, a mezőgazdaságnak és az induló idegenforgalomnak a kibontakozását.
A település szántói, rétjei a minőségi növénytermesztés és állattenyésztés alapjait teremtik meg. Ez azonban ma még nem bírja eltartani a helyieket, és egyelőre nincs biztos háttere az idegenforgalomnak sem, pedig a vizek kiváló lehetőséget kínálnának a horgász- és víziturizmus művelői számára. A kistáj különlegessége a védett Hódoslapos-tó, az Ökör-tó és a védett homokbányák, ahol a parti fecske fészkel. A község határában található tavak állatvilága bővelkedik a mocsarakra jellemző madarakban, halakban. Megtalálható itt a vízicsibe, a bölömbika, a réti tücsökmadár, a barna réti héja, a dankasirály. A halfajok közül gazdag állománya él itt a lápi pócnak és a réti csíknak. A község régi temetőjében található a szentendrei rózsa, ami azért is különlegesség, mert az országban ezen kívül csak Szentendrén található meg. Sajnos a rózsa kihalófélben van!