PROGRAMUNK
SZAKMAI
TEVÉKENYSÉGÜNKET, MUNKÁNKAT ÉS JŐVŐKÉPÜNKET BEMUTATÓ
PROGRAMUNK LEGFONTOSABB RÉSZEIBŐL IDÉZÜNK:
Nevelés
az óvodában
Óvodánkra a nyitott, elfogadó, családias légkörű
nevelés a jellemző. Élen járunk a szociálisan
a társadalom peremére szakadó gyermekek gondozásában,
nevelésében. Elértük hogy a gyermekek örömmel
és rendszeresen járjanak óvodába, ezáltal jó a
kihasználtsági mutatók. Nevelőtestületünk sokoldalúan
képzett, nyitott az újra a változásokra a megújulásra.
Óvodánk 1999-től dolgozik saját óvodai nevelési
programmal, figyelembe véve a tevékenységközpontú
program alapelveit. Beépítettük programunkba a
jeles napokhoz kapcsolódó hagyományápolást és
a környezetvédelmet.
2004. szeptemberétől már a módosított, új elemekkel
kiegészített program szerint dolgozunk.
Új
elemek programunkban:
-
angol nyelvoktatás
-
drámajáték
-
számítógépes játék
-
tartásjavítás
-
SNI gyermekek integrált nevelése
Jelenleg
a programunk újra átdolgozására került az Alapprogram
módosulása miatt, melyet
2010/2011.tanévtől alkalmazunk.
A
módosított program is:
-
Megtartotta azokat az értékeket, amelyek az
óvodai nevelésben hosszú ideje jól bevált
tradícióként vannak jelen,és nem tett engedményeket
a gyermekek ellen, valamint
-
Megerősítést kapott az óvodapedagógus személye
és szaktudása és
-
Hangsúlyosabbá vált a szabad játék
Gyermekintézményünkben
a helyi pedagógiai programunk mellett az Intézményi
Minőségirányítási program és az Integrációs Program
alapján végezzük munkánkat.
Óvodai
nevelésünk célja:
A nevelés az óvodában családias, derűs légkörben
folyik, biztosítva a gyermekek fejlődéséhez szükséges
sokféle,változatos tevékenységet. Az óvodai nevelésünk
a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására,
az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok,
alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának
megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés
biztosításával. Ide értendő a tevékenységek, programok,
szegregációmentes szervezése is. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Gyermekképünk:
A személyiség szabad kibontakoztatására törekszünk,
biztosítjuk minden gyermek számára a személyi és tárgyi
feltételeket életkorának megfelelően. Nem adunk helyet
az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem
nemi, sem egyéb értelemben. Fontosnak tartjuk hogy a
gyermekek szeretetben,biztonságban érezzék magukat,
érdeklődjenek a világ dolgai iránt. Magatartásukat őszinte
érdeklődés, a különbözőség elfogadása és a nagyfokú
tolerancia hassa át.
Óvodakép:
Az óvodai nevelés gondoskodik a gyermeki közösségben
végezhető sokszínű, életkornak és fejlettségnek megfelelő
tevékenységről, különös tekintettel a szabad játékra.
Alapvető követelmény a kisgyermekek emberi méltóságának,
jogának biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével.
Kiemelten:
-
Inkluzív-,a
migráns gyermekek nevelését támogató óvodai szemlélet;
-
Esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű,
halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési
igényű gyermekekkel szemben;
-
a nemek társadalmi egyenlőségének támogatása;
A
nevelés tervezése és időkeretei
Tervezés során a nevelést és a tanulást komplex egységként
tekintjük, ezért nincs előre meghatározott időpontja
a nap folyamán a komplex foglalkozások megvalósításának.
A tervezés átgondolt, tudatos és rendszerint hosszú
távú tevékenység. Az egész éves programot átgondoljuk,
vagy lejegyezzük, de a részletes kidolgozást a gyermekek
fejlődési üteméhez, érdeklődéséhez igazítjuk. Az óvodapedagógus
önállósága messzemenően érvényesül a tervezés kivitelezése
során. A tervezés éppen olyan önálló és kreatív munka,
mint az anyaggyűjtés,a tevékenységek átgondolása,vagy
az anyag elrendezése.
A nap-és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai
alakítják ki. A heti rend csak kerete a napi tevékenységnek
és a megvalósítandó feladatoknak. A napirend az alapja
a ritmikus és rendszerint ismétlődő napi tevékenységeknek.
A gyermekek számára biztonságot és nyugalmat ad a tevékenységek
viszonylag állandó helye és időtartama.
A
napirend óvodánkban alkalmazott formája: |
6:30 |
folyamatos
szabad játéktevékenység
étkezés, önkiszolgálás
gondozás, eü. szokások gyakorlása
kezdeményezett tanulási helyzetek (foglalkozások)
játékos tapasztalatszerzés
mindennapi mozgás |
12:00 |
étkezés,
önkiszolgálás
gondozás, eü. szokások gyakorlása
pihenés
eü. szokások gyakorlása
étkezés (uzsonna folyamatos) |
15:15 |
folyamatos
szabad játéktevékenység |
16:30 |
játékos
tapasztalatszerzés, folyamatos hazabocsájtás |
Kezdeményezett
tanulási helyzetek (komplex foglalkozások rendszere)
1.
Művészeti nevelés
- ének,
zene, énekes játék
- mese,
vers, dramatizálás
- rajzolás,
mintázás, kézimunka, kézművesség
2.
Külső világ tevékeny megismerése
- a
természeti környezet megismerése
- a
külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek
tevékeny megismerése
3.
Mozgás
- mindennapos
szervezett és szabad mozgás
- testnevelés
foglalkozás
- játékidőben
történő mozgásfejlesztés
Ünnepek,
megemlékezések
Mi indokolja az ünneplés szükségességét?
-
Az óvodai ünnepek a szülőkkel való nyílt párbeszéd
és szoros együttműködés legfontosabb színtere, a partneri
kapcsolatok elmélyítésének fontos eszköze;
-
Az ünnep nyilvánossága miatt az egyik legjobb lehetőséget
nyújtja az óvodában a sajátos, egyéni arculat megteremtésére
és megmutatására. Az ünnep arra is alkalmas,hogy
a szélesebb nyilvánosság számára is megmutatkozzon
az óvoda nevelőközössége;
-
Az ünnepek pedagógiai szempontból közösségformálóak,esztétikai
élményekben gazdagok,lehetőséget adnak más kultúrák
megismerésére;
-
Az ünnepek a hagyományok ápolása szempontjából is
rendkívül fontosak az óvodában, a nemzetiségek,
/migráns/ etnikai kisebbségek kultúrájának,népi
hagyományainak megismerésére adnak lehetőséget.
A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű
valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek számára
lehetőséget nyújtanak képességeik megmutatására,
kibontakoztatására;
Ünnepeink,
megemlékezések
1. Az óvodai élet hagyományos ünnepei:
- Anyák
napja
- Ballagás
- Évzáró
- Gyermeknap
- Név-és
születésnapok
2.
Nemzeti ünnepeink és egyéb ünnepek:
3.
Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek:
4.
Sport programok, kirándulások:
- Családi
sport nap
- Csoportonként
ill.közös óvodai kirándulás
5.
Néphagyomány ápolás, népszokások
- Mihály
nap
- Szüret
- Advent
- Farsang
- Húsvét
- Május
1.
- Pünkösd
Az
óvoda kapcsolatrendszere
Család-óvoda
Az együttnevelés célja:
- jellemezze
az óvoda és a család kapcsolatát átgondoltság, tervszerűség,
szervezettség
- óvó-
védő, segítő kezet nyújtani a gyerekeknek, családoknak
-
emberi, érzelmi kapcsolatrendszer létrehozása, amelyből
biztonságot merít a gyermek, a család és az óvodai
testület
Az
együttműködés alapelvei:
-
az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban
valósuljon meg
-
a szülő találjon az óvodában támaszt és segítőtársat
gyereke fejlesztéséhez
-
legyen biztosított az óvoda és a családi élet közötti
folyamatosság
-
az együttműködés a kölcsönös alkalmazkodásban is
nyilvánuljon meg
-
az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen
közeledjen minden családhoz. A kapcsolatunkat a
tapintatra építjük és arra törekszünk, hogy ez tovább
mélyüljön a közös programok, együttes tevékenységek
alkalmával.
-
az óvónő minden egyes családdal külön találja meg
az együttműködést, a segítés legmegfelelőbb módját
-
a gyermeki személyiség feltétel nélküli tisztelete
és védelme.
Formái:
-
beiratkozás
- nyíltnapok,
nyílt ünnepek (anyák napja, évzáró, ballagás)
- szülői
értekezletek
- fogadóórák
- családi
munkadélutánok, kézműves foglalkozások, ünnepi készülődések(karácsony,
gyermeknap)
-
kirándulások
-
dokumentumok nyilvánosság tétele, elfogadása, beleegyező
nyilatkozatok, egyéni értékelő lapok aláírása, véleményezési
jog gyakorlása
-
összevont és csoportonkénti szülői értekezletek.
-
családlátogatások: családi nevelési vonások megismerése
-
egyéni beszélgetések: egyéni esetmegbeszélések az
aktualitásoknak megfelelően
-
nyitott óvoda: a szülők részvétele az óvodai életben
-
közös ünnepségek: Mihály-nap (szeptember 29), Mikulás,
Karácsony, Anyák napja, nagycsoportosok búcsúztatása
-
közös környezetvédelmi tevékenységek (fák telepítése,
gondozása, virágok ültetése a parkba…)
Szülői munkaközösség
A kapcsolattartás formái:
- beíratás:
az első személyes kapcsolatfelvétele
- szülői
munkaközösségi gyűlések
- óvodai
dokumentumok elfogadása, véleményezési jogkör gyakorlása
Óvoda-iskola
Az együttműködés alapelvei:
- az
óvoda és az iskola együttműködésében érvényesüljön
a nyitottság és a bizalom
- a
gyerekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg
az iskolai életmóddal
- építő
egymásra utaltság
- inkluzív
(befogadó) pedagógia (SNI;HHH;roma,migrációs populáció)
- a
játék és tanulás viszonyának elfogadása
- saját
egyéni érési folyamatokhoz való viszonyítás
- tanulási
szándék, kedv megtartása
Az
együttműködés formái:
-
az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok
folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái,
eredményei iránt
-
kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első
osztályosokat meglátogatjuk az iskolában, az első
osztályos nevelők pedig a leendő iskolásokat látogatják
meg az óvodában
-
szülői értekezleten való részvétel: a leendő első
osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő
gyerekek szüleit pedagógiai elképzelésükről, az
iskolába lépés teendőiről
-
a gyermekek látogatása az iskolában:ismerkednek
a tanító nénivel és az iskolai környezettel
-
Közös rendezvények: Mikulás, Gyermeknap, ünnepi
készülődések
-
Difer mérés eredményeinek átadása, tapasztalatcsere/fejlődési
útmutató átadása/
-
Munkaterv készítése /óvoda-iskola összekötő által
kidolgozott programterv/
-
digitális kommunikáció
Az
óvoda fenntartóval
Formái:
- Kölcsönös
tájékoztatás egyéni megbeszélések /beszámoló a változásokról,
kihívásokról, aktuális témákról/
- óvodavezető
beszámolója
- testületi
ülésekre való meghívás
- közösségi
és óvodai ünnepeken való részvétel
-
digitális kommunikáció/email váltás, faxok, telefonbeszélgetések/
Közművelődési
intézményekkel
Formái:
- gyermekműsorok,
színház, bábszínház, zenés előadások, játszóházak
- múzeum
látogatások, kiállítások megtekintése
- könyvtárlátogatások
- népi
játékok,
- kézműves
foglalkozások
Egészségügyi
szervekkel: orvos, védőnő, fogorvos, Prügy Község Szociális
Szolgáltató Központ /Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti
szolgálat/
Formái:
- alkalmankénti
esetmegbeszélések
- tájékoztató
előadások szervezése a szülőknek
- évente
orvosi vizsgálat minden csoportban
- tisztasági
vizsgálat védőnőkkel
- hallásvizsgálat
évente
- évenkénti
fogászati szűrés
- kölcsönös
együttműködés jótékonysági adományok kiosztása
- esetjelző
lapok küldése a Családsegítő Szolgálat felé
Szakmai
szervekkel: Megyei Pedagógiai Intézetek, Nevelési Tanácsadó
Formái:
- Szakmai
napokon, konferenciákon való részvétel /oktatási konferencia/
- Személyes
kapcsolatfelvétel
/szerződéskötések/
- Digitális
kommunikáció a SZ.B.által megjelölt szakemberekkel
/fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, szurdopedagógus/
- hospitációs
napok szervezése
Az
óvoda gyermek-és ifjúságvédelmi feladatai
1.
Nyílvántartja a szociális, kulturális, egészségügyi
és egyéb okok miatt veszélyeztet, hátrányos helyzetű,
halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási
tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket.
2.
Tájékoztatja a szülőket arról,hogy milyen problémával,hol
és ilyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy
az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó
intézményeket kereshetnek fel.
3.
Együttműködik az óvoda pedagógusaival, egészségügyi-és
oktatási intézménye családsegítő-és gyermekjóléti szolgálattal,
helyi önkormányzattal, egyéb- a gyermekvédelmi munkába
bekapcsolódó-állami és nem állami intézményekkel. Segíti
és összehangolja az intézmény pedagógusainak gyermek-és
ifjúságvédelmi tevékenységét.
4.
A veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson
megismeri a gyermek családi környezetét.
KEDVES LÁTOGATÓ TEKINTSD MEG KÉPGALÉRIÁNKAT IS!
|