PROGRAMUNK

SZAKMAI TEVÉKENYSÉGÜNKET, MUNKÁNKAT ÉS JŐVŐKÉPÜNKET BEMUTATÓ PROGRAMUNK LEGFONTOSABB RÉSZEIBŐL IDÉZÜNK: Nevelés az óvodában Óvodánkra a nyitott, elfogadó, családias légkörű nevelés a jellemző. Élen járunk a szociálisan a társadalom peremére szakadó gyermekek gondozásában, nevelésében. Elértük hogy a gyermekek örömmel és rendszeresen járjanak óvodába, ezáltal jó a kihasználtsági mutatók. Nevelőtestületünk sokoldalúan képzett, nyitott az újra a változásokra a megújulásra. Óvodánk 1999-től dolgozik saját óvodai nevelési programmal, figyelembe véve a tevékenységközpontú program alapelveit. Beépítettük programunkba a jeles napokhoz kapcsolódó hagyományápolást és a környezetvédelmet. 2004. szeptemberétől már a módosított, új elemekkel kiegészített program szerint dolgozunk. Új elemek programunkban: angol nyelvoktatás drámajáték számítógépes játék tartásjavítás SNI gyermekek integrált nevelése   Jelenleg a programunk újra átdolgozására került az Alapprogram módosulása miatt, melyet 2010/2011.tanévtől alkalmazunk. A módosított program is: Megtartotta azokat az értékeket, amelyek az óvodai nevelésben hosszú ideje jól bevált tradícióként vannak jelen,és nem tett engedményeket a gyermekek ellen, valamint Megerősítést kapott az óvodapedagógus személye és szaktudása és Hangsúlyosabbá vált a szabad játék Gyermekintézményünkben a helyi pedagógiai programunk mellett az Intézményi Minőségirányítási program és az Integrációs Program alapján végezzük munkánkat. Óvodai nevelésünk célja: A nevelés az óvodában családias, derűs légkörben folyik, biztosítva a gyermekek fejlődéséhez szükséges sokféle,változatos tevékenységet. Az óvodai nevelésünk a gyermeki személyiség teljes kibontakoztatására, az emberi jogok és a gyermeket megillető jogok, alapvető szabadságjogok tiszteletben tartásának megerősítésére irányul, az egyenlő hozzáférés biztosításával. Ide értendő a tevékenységek, programok, szegregációmentes szervezése is.

Gyermekképünk:
A személyiség szabad kibontakoztatására törekszünk, biztosítjuk minden gyermek számára a személyi és tárgyi feltételeket életkorának megfelelően. Nem adunk helyet az előítéletek kibontakozásának sem társadalmi, sem nemi, sem egyéb értelemben. Fontosnak tartjuk hogy a gyermekek szeretetben,biztonságban érezzék magukat, érdeklődjenek a világ dolgai iránt. Magatartásukat őszinte érdeklődés, a különbözőség elfogadása és a nagyfokú tolerancia hassa át.

Óvodakép:
Az óvodai nevelés gondoskodik a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységről, különös tekintettel a szabad játékra.
Alapvető követelmény a kisgyermekek emberi méltóságának, jogának biztosítása az óvodai nevelés teljes eszközrendszerével.

Kiemelten:

• Inkluzív-,a migráns gyermekek nevelését támogató óvodai szemlélet;
• Esélyegyenlőség biztosítása a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű gyermekekkel szemben;
• a nemek társadalmi egyenlőségének támogatása;

A nevelés tervezése és időkeretei
Tervezés során a nevelést és a tanulást komplex egységként tekintjük, ezért nincs előre meghatározott időpontja a nap folyamán a komplex foglalkozások megvalósításának. A tervezés átgondolt, tudatos és rendszerint hosszú távú tevékenység. Az egész éves programot átgondoljuk, vagy lejegyezzük, de a részletes kidolgozást a gyermekek fejlődési üteméhez, érdeklődéséhez igazítjuk. Az óvodapedagógus önállósága messzemenően érvényesül a tervezés kivitelezése során. A tervezés éppen olyan önálló és kreatív munka, mint az anyaggyűjtés,a tevékenységek átgondolása,vagy az anyag elrendezése.
A nap-és heti rendet a gyermekcsoport óvodapedagógusai alakítják ki. A heti rend csak kerete a napi tevékenységnek és a megvalósítandó feladatoknak. A napirend az alapja a ritmikus és rendszerint ismétlődő napi tevékenységeknek. A gyermekek számára biztonságot és nyugalmat ad a tevékenységek viszonylag állandó helye és időtartama.

Kezdeményezett tanulási helyzetek (komplex foglalkozások rendszere)

1. Művészeti nevelés

• ének, zene, énekes játék
• mese, vers, dramatizálás
• rajzolás, mintázás, kézimunka, kézművesség

2. Külső világ tevékeny megismerése

• a természeti környezet megismerése
• a külső világ mennyiségi és formai összefüggéseinek tevékeny megismerése

3. Mozgás

• mindennapos szervezett és szabad mozgás
• testnevelés foglalkozás
• játékidőben történő mozgásfejlesztés

Ünnepek, megemlékezések
Mi indokolja az ünneplés szükségességét?

• Az óvodai ünnepek a szülőkkel való nyílt párbeszéd és szoros együttműködés legfontosabb színtere, a partneri kapcsolatok elmélyítésének fontos eszköze;
• Az ünnep nyilvánossága miatt az egyik legjobb lehetőséget nyújtja az óvodában a sajátos, egyéni arculat megteremtésére és megmutatására. Az ünnep arra is alkalmas,hogy a szélesebb nyilvánosság számára is megmutatkozzon az óvoda nevelőközössége;
• Az ünnepek pedagógiai szempontból közösségformálóak,esztétikai élményekben gazdagok,lehetőséget adnak más kultúrák megismerésére;
• Az ünnepek a hagyományok ápolása szempontjából is rendkívül fontosak az óvodában, a nemzetiségek, /migráns/ etnikai kisebbségek kultúrájának,népi hagyományainak megismerésére adnak lehetőséget. A hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű valamint a sajátos nevelési igényű gyermekek számára lehetőséget nyújtanak képességeik megmutatására, kibontakoztatására;

Ünnepeink, megemlékezések
1. Az óvodai élet hagyományos ünnepei:

• Anyák napja
• Ballagás
• Évzáró
• Gyermeknap
• Név-és születésnapok

2. Nemzeti ünnepeink és egyéb ünnepek:

• Március 15.
• Október 23.

3. Helyi szokásokhoz kapcsolódó ünnepek:

• Falunap

4. Sport programok, kirándulások:

• Családi sport nap
• Csoportonként ill.közös óvodai kirándulás

5. Néphagyomány ápolás, népszokások

• Mihály nap
• Szüret
• Advent
• Farsang
• Húsvét
• Május 1.
• Pünkösd

Az óvoda kapcsolatrendszere

Család-óvoda
Az együttnevelés célja:

• jellemezze az óvoda és a család kapcsolatát átgondoltság, tervszerűség, szervezettség
• óvó- védő, segítő kezet nyújtani a gyerekeknek, családoknak
• emberi, érzelmi kapcsolatrendszer létrehozása, amelyből biztonságot merít a gyermek, a család és az óvodai testület

Az együttműködés alapelvei:

• az együttműködés egyenrangú nevelőtársi viszonyban valósuljon meg
• a szülő találjon az óvodában támaszt és segítőtársat gyereke fejlesztéséhez
• legyen biztosított az óvoda és a családi élet közötti folyamatosság
• az együttműködés a kölcsönös alkalmazkodásban is nyilvánuljon meg
• az óvoda minden dolgozója előítéletektől mentesen közeledjen minden családhoz. A kapcsolatunkat a tapintatra építjük és arra törekszünk, hogy ez tovább mélyüljön a közös programok, együttes tevékenységek alkalmával.
• az óvónő minden egyes családdal külön találja meg az együttműködést, a segítés legmegfelelőbb módját
• a gyermeki személyiség feltétel nélküli tisztelete és védelme.

Formái:

• beiratkozás
• nyíltnapok, nyílt ünnepek (anyák napja, évzáró, ballagás)
• szülői értekezletek
• fogadóórák
• családi munkadélutánok, kézműves foglalkozások, ünnepi készülődések(karácsony, gyermeknap)
• kirándulások
• dokumentumok nyilvánosság tétele, elfogadása, beleegyező nyilatkozatok, egyéni értékelő lapok aláírása, véleményezési jog gyakorlása
• összevont és csoportonkénti szülői értekezletek.
• családlátogatások: családi nevelési vonások megismerése
• egyéni beszélgetések: egyéni esetmegbeszélések az aktualitásoknak megfelelően
• nyitott óvoda: a szülők részvétele az óvodai életben
• közös ünnepségek: Mihály-nap (szeptember 29), Mikulás, Karácsony, Anyák napja, nagycsoportosok búcsúztatása
• közös környezetvédelmi tevékenységek (fák telepítése, gondozása, virágok ültetése a parkba…)

Szülői munkaközösség
A kapcsolattartás formái:

• beíratás: az első személyes kapcsolatfelvétele
• szülői munkaközösségi gyűlések
• óvodai dokumentumok elfogadása, véleményezési jogkör gyakorlása

Óvoda-iskola
Az együttműködés alapelvei:

• az óvoda és az iskola együttműködésében érvényesüljön a nyitottság és a bizalom
• a gyerekek pozitív élmények útján ismerkedjenek meg az iskolai életmóddal
• építő egymásra utaltság
• inkluzív (befogadó) pedagógia (SNI;HHH;roma,migrációs populáció)
• a játék és tanulás viszonyának elfogadása
• saját egyéni érési folyamatokhoz való viszonyítás
• tanulási szándék, kedv megtartása

Az együttműködés formái:

• az iskolai nevelőkkel az emberi és szakmai kapcsolatok folyamatos ápolása, érdeklődés egymás munkája, problémái, eredményei iránt
• kölcsönös látogatások, tapasztalatgyűjtés: az első osztályosokat meglátogatjuk az iskolában, az első osztályos nevelők pedig a leendő iskolásokat látogatják meg az óvodában
• szülői értekezleten való részvétel: a leendő első osztályos nevelők tájékoztatják az iskolába készülő gyerekek szüleit pedagógiai elképzelésükről, az iskolába lépés teendőiről
• a gyermekek látogatása az iskolában:ismerkednek a tanító nénivel és az iskolai környezettel
• Közös rendezvények: Mikulás, Gyermeknap, ünnepi készülődések
• Difer mérés eredményeinek átadása, tapasztalatcsere/fejlődési útmutató átadása/
• Munkaterv készítése /óvoda-iskola összekötő által kidolgozott programterv/
• digitális kommunikáció

Az óvoda fenntartóval
Formái:

• Kölcsönös tájékoztatás egyéni megbeszélések /beszámoló a változásokról, kihívásokról, aktuális témákról/
• óvodavezető beszámolója
• testületi ülésekre való meghívás
• közösségi és óvodai ünnepeken való részvétel
• digitális kommunikáció/email váltás, faxok, telefonbeszélgetések/

Közművelődési intézményekkel
Formái:

• gyermekműsorok, színház, bábszínház, zenés előadások, játszóházak
• múzeum látogatások, kiállítások megtekintése
• könyvtárlátogatások
• népi játékok,
• kézműves foglalkozások

Egészségügyi szervekkel: orvos, védőnő, fogorvos, Prügy Község Szociális Szolgáltató Központ /Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti szolgálat/
Formái:

• alkalmankénti esetmegbeszélések
• tájékoztató előadások szervezése a szülőknek
• évente orvosi vizsgálat minden csoportban
• tisztasági vizsgálat védőnőkkel
• hallásvizsgálat évente
• évenkénti fogászati szűrés
• kölcsönös együttműködés jótékonysági adományok kiosztása
• esetjelző lapok küldése a Családsegítő Szolgálat felé

Szakmai szervekkel: Megyei Pedagógiai Intézetek, Nevelési Tanácsadó
Formái:

• Szakmai napokon, konferenciákon való részvétel /oktatási konferencia/
• Személyes kapcsolatfelvétel /szerződéskötések/
• Digitális kommunikáció a SZ.B.által megjelölt szakemberekkel
  /fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus, szurdopedagógus/
• hospitációs napok szervezése

Az óvoda gyermek-és ifjúságvédelmi feladatai

1. Nyílvántartja a szociális, kulturális, egészségügyi és egyéb okok miatt veszélyeztet, hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, beilleszkedési, magatartási tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeket.

2. Tájékoztatja a szülőket arról,hogy milyen problémával,hol és ilyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményeket kereshetnek fel.

3. Együttműködik az óvoda pedagógusaival, egészségügyi-és oktatási intézménye családsegítő-és gyermekjóléti szolgálattal, helyi önkormányzattal, egyéb- a gyermekvédelmi munkába bekapcsolódó-állami és nem állami intézményekkel. Segíti és összehangolja az intézmény pedagógusainak gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenységét.

4. A veszélyeztető okok feltárása érdekében családlátogatáson megismeri a gyermek családi környezetét.

KEDVES LÁTOGATÓ TEKINTSD MEG KÉPGALÉRIÁNKAT IS!