Prügy
község területén a régészeti leletek tanúsága
szerint már az őskorban lakott település állt.
A Takta csatorna partján
6000 éves kőkori telep nyomait fedezték
fel a régészek. A föld mélyéből kőbalták, edénytöredékek,
csiszolt csontok kerültek elő.
A
Taktaköz falvai - így Prügy
is - középkori eredetű. Az Árpád kori
oklevelekben Prügymonostora (Prügytelek)
néven szerepel. Az Aba nemzetség
Bodrog-Keresztury ágához tartozó
Prud ispán volt a névadója. Később
Pugtelek (1372), Pygh (1437),
majd Pugh (1463) néven említik
a források. Ebben az időben a Bekényi és a Cseh
(14.-15. sz.), majd a Farkas, a Rakamazy
és a Parloghy család (15. sz.)
a falu birtokosa. A 18. században a Patay,
az Almássy és a Meskó
családok a község bortokosai. Az 1908-as
névrendezés a falu nevét Pthrügyről
Prügyre változtatja. Ekkor gróf
Széchenyi Wolkenstein Ernő, gróf
Szirmai Ottó és Dr. Csobaji
Gyula a terület birtokosa.
A
település természetes határai (a Takta
és a Tisza folyók) mocsaras,
lápos környezete miatt a tatárjárás és a törökdúlás
idején - a Taktaköz más településeivel
együtt - kitűnő rejtekhelyül szolgált a menekülő
lakosságnak.
Egy
véletlen tűzeset folytán szinte az egész falu
leégett (1752), majd járványok
tizedelték meg a lakosságot (kolera 1831),
később szélvihar (1859) és árvíz
(1862) okoz jelentős károkat.
Az
1848-1849-es forradalom és szabadságharc
idején nem tesznek említést a területről (néhány
jobbágy vett részt a harcokban). A történelem
vihara először igazán az első világháború idején
és az azt követő román megszálló csapatok jelenlétekor
éri el a községet, mely ennek következtében jelentős
károkat szenved. Nem kerülte el Prügy
a második világháború okozta megpróbáltatásokat
sem. 1944 őszén harcok dúltak
a falu határában: épületek sérültek meg, pusztultak
el.
Az
újjáépítés után, 1950-től a községet
Szabolcs vármegyétől Borsod-Abaúj-Zemplén
megyéhez csatolták.
A lakosság állattartással; árpa, rozs, kender,
kukorica, kerti zöldségfélék (híres volt a prügyi
torma) termesztésével, háziipari termékek (kosár,
szekérkas) és az állattartásból származó termékek
(tej, vaj, sajt, túró) értékesítésével, valamint
napszámos munkával biztosította megélhetését.
|
|