Prügy 
                                        fekvése
                                      Prügy 
                                        Borsod-Abaúj-Zemplén megye délkeleti részén 
                                        Magyarország egyik legkisebb tájegységének 
                                        a Taktaköznek a középpontjában helyezkedik 
                                        el, a Tisza folyótól észak-nyugatra. 
                                      Megközelíthetőség
                                       
                                        Közúton:
                                        A település közúton könnyen megközelíthető 
                                        a 37-es útról letérve Szerencstől délre 
                                        haladva alig 10 km-re, míg Tokajtól is 
                                        mindössze 20 km-re található.
                                        Busz: http://www.menetrendek.hu/cgi-bin/menetrend/html.cgi 
                                        
                                        
                                        Vasút: Közvetlen vasútállomással 
                                        nem rendelkezik. A vasúton érkezők a szerencsi 
                                        vasútállomástól busszal közelíthetik meg 
                                        a települést.
                                         Vonat: http://elvira.mav-start.hu/ 
                                         
                                      Földrajzi 
                                        jellemzők
                                        A kistáj különlegessége a védett Hódoslapos-tó, 
                                        az Ökör-tó és a védett 
                                        homokbányák, ahol a parti 
                                        fecske és a gyurgyalag 
                                        fészkel.A Taktaköz a 
                                        Tiszától a Harangodig 
                                        terjedő kistáj, északkeleten a Hegyalja 
                                        lejtőivel, délnyugaton a Sajó 
                                        alsó szakaszával érintkezik. Ez a terület 
                                        a folyószabályozás előtt a Tisza 
                                        ártere volt, kisebb része alacsony ármentes 
                                        terület, enyhén hullámos síkság. A folyómeder 
                                        gyakori helyváltoztatásáról az elhagyott 
                                        medrek és morotvák tanúskodnak. Környékének 
                                        felszínét az egykori hordalékkúp-, folyómeder-maradványok, 
                                        morotvatavak teszik változatossá, amelyek 
                                        nagy része feltöltődik.
                                        A település központi része árvízmentes 
                                        területre épült, halmazos szerkezetű, 
                                        szabálytalan, csoportos beépítésű telkekkel, 
                                        zsákutcákkal. Az újonnan létesített utcák 
                                        sakktáblás alaprajzúak. A község határát 
                                        szántóföldek, erdőfoltok alkotják.
                                        Az állandóan és időszakosan elöntött területeken 
                                        a honfoglalás korától komplex ártéri gazdálkodás 
                                        alakult ki. Az itt élők elsősorban legeltető 
                                        állattenyésztéssel, folyami, rekesztő 
                                        és réti halászattal foglalkoztak. Valamikor 
                                        az ártéri termékeket - a halat, a nádat, 
                                        a vesszőből és gyékényből font tárgyakat 
                                        - nemcsak a megyében, hanem távolabbi 
                                        piacokon is értékesítették. A táj a folyószabályozástól, 
                                        a mezőgazdaság átalakulásától, a növénytermelés 
                                        fokozódásától jelentős mértékben átformálódott, 
                                        de néhány pontján megőrizte a természetes 
                                        állapotot. Elkerülte ezt a vidéket az 
                                        iparosítás is. Ez ma már előnyt jelenthet, 
                                        hiszen nincsenek környezetszennyező ipari 
                                        beruházások, ami nagyban segítheti a Taktaköz 
                                        és Prügy legnagyobb erősségének, 
                                        a mezőgazdaságnak és az induló idegenforgalomnak 
                                        a kibontakozását.
                                        A település szántói, rétjei a minőségi 
                                        növénytermesztés és állattenyésztés alapjait 
                                        teremtik meg. Ez azonban ma még nem bírja 
                                        eltartani a helyieket, és egyelőre nincs 
                                        biztos háttere az idegenforgalomnak sem, 
                                        pedig a vizek kiváló lehetőséget kínálnának 
                                        a horgász- és víziturizmus művelői számára. 
                                        A kistáj különlegessége a védett Hódoslapos-tó, 
                                        az Ökör-tó és a védett 
                                        homokbányák, ahol a parti 
                                        fecske fészkel. A község határában 
                                        található tavak állatvilága bővelkedik 
                                        a mocsarakra jellemző madarakban, halakban. 
                                        Megtalálható itt a vízicsibe, a bölömbika, 
                                        a réti tücsökmadár, a barna réti héja, 
                                        a dankasirály. A halfajok közül gazdag 
                                        állománya él itt a lápi pócnak és 
                                        a réti csíknak. A község régi temetőjében 
                                        található a szentendrei rózsa, 
                                        ami azért is különlegesség, mert az országban 
                                        ezen kívül csak Szentendrén található 
                                        meg. Sajnos a rózsa kihalófélben van!